Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Archivum

eross-zsolt-kiallitas-meghivo.jpg

drogprevencios-plakat-es-szorolap.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

plakat.jpg

drakula-arnyeka-plakat.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 plakat-veg.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bugyi művelődéstörténetének új mérföldköve 

A BELEZNAY KASTÉLY
ÁTADÁSA
 
2011. november 25-én délután lázas készülődés helyszíne volt a Beleznay-kastély. A sürgés-forgásnak bizony komoly oka volt: az újjászületett épület, a Bessenyei György Művelődési Ház és Könyvtár hivatalos átadási ünnepére készültünk.
Öt órakor a zsúfolásig megtelt teremben a vendégek között köszönthettük Dr. Eperjesi Tamást, a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadói Intézet Igazgatóját és munkatársát Balogh Nóra vidékfejlesztési referenst, Papp Róbert osztályvezetőt, Halmi Tibort a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Fővárosi és Pest Megyei Kirendeltség vezetőjét. Ünnepségünket megtisztelte jelenlétével Tapodi Katalin a Magyar Népművelők Egyesülete ügyvezető alelnöke, Kerekes László nyugalmazott minisztériumi főtanácsos, helyi és a környező településekről érkezett intézményvezetők és a civil szervezetek képviselői.
A Himnusz közös eléneklése után Dr. Eperjesi Tamás beszédében megjegyezte: „…látszik, a helyiek fontosnak tartják és nagyon szeretik ezt az épületet, hiszen a falakról egyszerűen süt az a szeretet, és az a hagyomány ami alapján ez  készült.
Azt gondolom, méltán lehetnek rá büszkék a község lakói. Akkor, amikor az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér program elindult, az elindítói valami hasonlót terveztek el. Olyan épületeket, amelyek korábban használaton kívül voltak és amelyek az egyes közösségek, a generációk találkozási pontjai lehetnek. Ez az épület gyönyörű példa erre. Már most sok olyan funkciója és tere van, amelyek hosszútávon a helyiek tudását, ismeretátadását, közösségi programjait szolgálhatja.”
Kitért arra is, hogy ”…630 integrált közösségi szolgáltató tér átadása volt, vagy várható az elkövetkező időszakban. Ez Magyarország legfontosabb közművelődési programja a
 
 
Vidékfejlesztési minisztérium irányítása mellett és
az Európai Unió támogatásával. Azt gondolom, itt helyben a hagyományőrzés, a kultúra szolgálata mindenképpen biztosított lesz…
…kérem, hogy ezt a gyönyörű épületet ugyanolyan nagy örömmel használják, mint amilyen örömmel a település vezetői ezt a pályázatot megírták, és kivitelezték azt. Köszönöm mindenkinek, aki ebben a munkában részt vett.”
 
Somogyi Béla polgármester először köszöntötte a vendégeket, majd avató beszédében felidézte az épület múltját.
„Az Beleznay János által az 1740-es években építtetett kastélyra a II. világháború után méltatlan sors várt: település közintézményei után az ÁFÉSZ boltok kaptak benne helyet és a sok szakszerűtlen átépítés után elveszítette a Nemzeti Örökségvédő Hivatal védettségét. A rendszerváltás fontos változást hozott ezen a téren is. A Képviselő-testület tagjai - élén Szatmári Benő polgármesterrel - felismerték a település kiváló adottságait ahhoz, hogy egy új, a környező településekhez nem mérhető településközpont jöjjön létre, amelynek az egyik legfontosabb épülete a Beleznay kastély…, megújításához pedig jó tervezők, jó kivitelezők, jó műszaki ellenőrök kellettek, és az Örökségvédelmi Hivatal fontos szakembere, Szatmáriné Dr. Milucz Ildikó kiemelkedő munkája.”
A Polgármester Úr felsorolta a 2002-ben kezdődött kivitelezés legfontosabb állomásait és azok költségeit (tető 36 millió Ft, külső felújítás 63 millió Ft, közvilágítás, díszvilágítás, parkosítás 21 millió Ft, belső felújítás 5 millió Ft, IKSZT-pályázat belső felújításra, eszközbeszerzésre 44 millió Ft, önkormányzat 21 millió Ft), majd megállapította, hogy „…összességében a cégek támogatásával együtt egy 200 millió Ft-ba kerülő épületben állunk most.”
Kiemelte, hogy „Az IKSZT pályázatot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési hivatal támogatásával értük el és hogy pénzügyi támogatónk még a Nemzeti Kulturális Alap is. Ez a ház valóban az lett, aminek akartuk, hiszen a mindenkori Önkormányzatok közvélemény kutatások alapján, közösen határozták meg ezeket a célokat. Ezt nagy értéknek tartom, és úgy gondolom mindenki megbecsüli majd. Kívánom, hogy mindenki találja meg ebben a házban az örömét. Köszönetet mondok mindazoknak akik segítették az épület létrejöttét: a korábbi képviselőknek, Szatmári Benő polgármester úrnak, tervezőknek, kivitelezőknek, műszaki ellenőröknek, a Kulturális Örökségvédelmi hivatalnak, minden munkatársunknak az intézményekben, és a hivatalban is.”
 
Az intézmény igazgatója, Józsa László az elmúlt évtizedek helyi művelődés történetét elemezve elmondta: „Községünkben a két világháború között az iskoláknak, az egyházaknak és nem utolsó sorban a vendéglősöknek köszönhetően egyre több civilszervezet jött létre és erősödött meg. Ám a dalkört, a dalárdát, az olvasókört, a különböző egyleteket, a közösségi élet, a művelődés akkori színtereit az ötvenes évek elsöpörték.
Bugyin művelődési otthon céljára 1952-től az eredetileg kocsmának épült Szalay-féle vendéglő épülete szolgált, egészen napjainkig...
…az intézménynek első népművelője volt Nyerges Károly, majd hosszabb-rövidebb ideig Kovács Attila, Nagyszeginé Szadai Eszter és Pavella János. …Az épület adta szűkös lehetőségek és a lakások átlagos színvonalától is egyre inkább elmaradó környezet, a szegényes felszereltség bizony évek óta nem segíttette a helyi művelődés ügyét, a közösségi élet fejlődését.
Mindezek ellenére az elmúlt évtizedekben a művelődési ház a magyar kultúra értékeinek megőrzése, a hagyományápolás, a közösség teremtés terén jelentős eredményeket ért el, és az amatőrművészeti mozgalom fejlesztésének központjává, az új kezdeményezések, az igényes szórakozás színterévé is vált.
A könyvtár működési feltételeit is - kezdettől fogva - szintén szerény tárgyi-, és anyagi feltételek jellemezték. Albrecht József, Mészáros József, Sáska Attiláné, Lakatos Emil tiszteletdíjas-, Balázs Margit, Törteli Ibolya főállású könyvtárosok is igencsak szorongtak, az alig kétszobányi alapterületen, ahol gyarapíthatták a könyvek számát, illetve ahol foglalkozhattak az olvasókkal. 1985-től, a korábbi osztálytermekből kialakított bibliotékának Csiki Péterné a szakavatott kezelője.”
Kiemelte a helytörténeti kutató munka jelentőségét, „…mely Kovács László és Kovács József tevékenységével még az 1970-es évek elején kezdődött és 2000-ben, Czagányi László által megírt, Bugyi község története című kétkötetes monográfiában csúcsosodott ki. Nekik köszönhető, hogy a község közel 300 éves múltjáról, a Beleznayakról,irodalomtörténeti hagyományainkról hiteles forrásból tájékozódhattunk. A korábban dédelgetett tervet - mely szerint a kastély helyreállítás után jobb sorsra érdemes – innentől kezdve már tudományosan megalapozott érvekkel lehetett alátámasztani.
A döntéshozatalkor a Képviselő-testület Bugyi legrégebbi építészeti emlékének megmentése és közösségi újrahasznosítása mellett döntött és elkezdte a munkát. Innentől kezdve közügy lett a kastély sorsa. Olyan ügy, melyet a község jelenlegi, igazi lokálpatrióta vezetésének sikerült megvalósítania.
A kastély helyreállításával - mi, mai utódok - a Bugyi községet újratelepítő Beleznay János emlékét őrizzük immár méltó módon. Tisztelgünk fia, Beleznay Miklós és annak felesége, Podmaniczky Annamária emléke előtt is, akik a tudomány és irodalompártoló tevékenységük révén - a rendszeresen idelátogató Bessenyei György szerint - „a tiszta vidámság hajlékát, a csinos társalkodás piacát” teremtették meg e falak között.
Kazinczy Ferenc Pályám emlékezete című írásából tudjuk, hogy milyen mély nyomot hagyott benne, amikor - 239 évvel ezelőtt - pataki diákként egy küldöttség tagjaként eljött ide megköszönni a Beleznayak által a kollégiumnak nyújtott alapítványi segítséget.
De őrizzük emlékét falunk egykori jegyzőjének, korának hatásos írójának, Etédi Sós Mártonnak és Fazekas Jenő szellemi örökségét, könyvtárának hagyatékát, aki mint finnugor nyelvész írta be nevét a tudomány történetébe.
Mindezek mellett a Beleznay kastély nem egy kellő távolságból csodálható ház kiállítási tárgyakkal, hanem egy sokfunkciós, közösségi tereket magában foglaló épületegyüttes, melyet használni kell.
A beruházás érdekében elnyert pályázat alapján egy olyan 550m2-es integrált közösségi és szolgáltató tér működéséről van szó, melyben a könyvtári és információs szolgáltatások biztosítása, a közművelődési-, és egészségfejlesztési programok, a közösségi művelődés, szórakozás szervezése mellett a civil szervezetek számára is helyet biztosítunk.
Már régóta tudjuk, hogy a kultúra hosszú távú beruházás. Gárdonyi Géza ezt szebben úgy fogalmazta meg, hogy a kultúrára, a könyvre kidobott pénz látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag…
…Most, amikor Bugyi lakossága birtokba veszi a Bessenyei György Művelődési Ház és Könyvtár új épületét, arra biztatok mindenkit, hogy ne csak igénybe vegyék meglévő és jövőbeli szolgáltatásainkat, hanem ötleteikkel, javaslataikkal közösen bővítsük azokat. Lakjuk be együtt ezt a házat.”
Az intézmény vezetője végül Eötvös Loránd örökérvényű gondolatát idézte:
„Annak, aki nemzetét igazán szereti, a műveltség dolgában alkudozni, s annak egy alantabb fokával megelégedni nem szabad.”
 
A szalag átvágása után a település kulturális sokszínűségét felvillantó műsorban közreműködtek: Nagy Kristóf, Simon Dániel, Kapcsos Emőke, Jurácsik Tamás, Sass Odett, Varsányi Bence, Novák Tamás, Novák Lajos, Kálmán Hanna, a Tik Trió és a Csenkesz Táncegyüttes tagjai.
A nagysikerű műsor után az átadó ünnepség résztvevői megtekintették a művelődési háznak és könyvtárnak helyet adó kastély helyiségeit, benne az intézmény elmúlt 40 évét bemutató fotókiállítást.
J.L.